Liverpool 0–0 Fulham: a kapufa után is elmaradt a felszabadító gól

Van olyan döntetlen, amely után inkább a kimaradt pillanatok maradnak velünk, mint maga az eredmény. A Liverpool szeptember 12-i, Fulham elleni 0–0-ja ilyen délután volt az Anfielden. Egy fejes a lécre, egy védett lövés, aztán még egy lehetőség a hosszabbításban: mindegyikben ott volt a megkönnyebbülés ígérete, de egyikből sem lett gól. A hétközi európai siker után most egészen más érzést hagyott maga után a lefújás.

A vendégeknek ez volt az első bajnoki pontjuk a szezonban, a hazaiaknak pedig már a harmadik döntetlenjük négy forduló alatt. Ugyanaz az eredmény két teljesen különböző történetet jelentett. A Fulham megtörte a vereségek sorát, a Liverpool számára viszont tovább nyúlt az otthoni bajnoki győzelemre várás. A veretlenség megmaradt, mégsem adott valódi okot arra, hogy elégedetten lehessen hátradőlni a mérkőzés után.

A kapufa közel hozta azt, amire mindenki várt

Victor Muñoz első félidei fejese a keresztlécet találta el. Az ilyen helyzetben szinte már előre elképzelhető a folytatás: a labda lecsapódik, valaki érkezik, végre megszületik a vezetés. Ezúttal megmaradt a lehetőség és az utána következő hiányérzet. Nem lehetett egyetlen centiméterre visszavezetni az egész meccset, de ez a jelenet jól megmutatta, milyen közel kerülhet egymáshoz a remény és a bosszúság egy gól nélküli délutánon.

A másik kapunál sem volt nyugalom. Alisson labdakihozatala után Jeremy Jacquet-nak a gólvonalnál kellett mentenie Gonzalo García elől. Ez fontos ellenpontja volt a hazai kapufának: a Liverpool nem egyszerűen egy bezárkózó ellenféllel szemben várt a szerencséjére. A Fulham képes volt kellemetlen helyzeteket teremteni, és újra meg újra emlékeztetett rá, hogy a kockázatos passzoknak ezen a napon is ára lehet.

Szoboszlai lövésében újra benne volt a fordulat

A szünet után élénkebb lett a hazai játék, de a lendület nem állt össze tartós fölénnyé. Szoboszlai Dominik Alexis Mac Allisterrel kapcsolódott össze egy támadásban, majd erős lövéssel próbálta megtörni a gólcsendet. Bernd Leno azonban védett. Magyar szemmel ez különösen könnyen megmaradó pillanat: a jól felépített kapcsolat megvolt, a befejezés is eljutott a kapuig, csak az ünnepléshez szükséges utolsó lépés hiányzott.

A támadó cserék sem írták át az eredményt. Cody Gakpo, Mac Allister, majd Jeremie Frimpong és Rio Ngumoha is pályára került, a Liverpool mégis ugyanazzal a kérdéssel maradt a hajrára: hogyan lehet végre tisztán befejezni egy lehetőséget? Egy új ember érkezése hozhat más ritmust vagy egy friss mozdulatot, de a kapu előtt ettől még dönteni és pontosan végrehajtani kell. Most ez a kis különbség végig a hazaiak ellen dolgozott.

A Fulham nem csak kibírni akarta a végét

Álvaro Arbeloa csapata nem adta fel a saját támadásait. Josh King próbálkozásánál Alissonra is szükség volt, és a vendégek a hajrában sem tűntek úgy, mint akik kizárólag az órát figyelik. Ettől vált igazán kényelmetlenné a mérkőzés a Liverpool számára. Előre kellett menni a győzelemért, közben azonban a másik oldalon is ott maradt egy hiba vagy egy rosszul lezárt támadás következménye.

A fáradtság érezhető része volt a történetnek, de a szerdai Atlético-meccs nem oldott meg semmit a szombati pályán. Alisson a találkozó után a csapat teljesítményével és a letámadással is elégedetlen volt. A probléma így túlmutatott a befejezéseken: a Liverpoolnak azt a közös ritmust is keresnie kellett, amelyben a labda nélküli munka és a támadás ugyanabba az irányba viszi a csapatot. A nagy meccsek közötti átállás most külön feladatként jelentkezett.

A hosszabbítás sem hozta meg a feloldást

Az utolsó percekben még mindig volt lehetőség más befejezésre. Alexander Isak fejese mellé ment, Ngumoha pedig Frimpong beadását küldte a kapu fölé. Ezek után a 0–0 már nem egyszerűen a kijelzőn maradó két szám volt, hanem az egész délután sűrítménye. A Liverpool kapott még esélyt arra, hogy elvigye mindhárom pontot, de a végső mozdulat most sem lett elég pontos.

Szurkolóként ilyenkor különösen nehéz elengedni a „mi lett volna, ha” kérdését. Mégis több mondat kell ehhez a meccshez, mint annyi, hogy balszerencsés volt a csapat. Volt kapufa, volt ellenfél által kialakított veszély, és volt olyan szakasz is, amikor a hazaiak nem tudták a saját tempójukat diktálni. A következő fellépésre mindháromból marad tanulság, miközben a lelátói várakozás ugyanaz: végre együtt örülni egy győztes bajnoki délután végén.

Akik a következő meccset is pirosban várják, a Liverpool-mezek között kereshetnek kedvencet. A magyar kötődésű szurkolói választáshoz a Liverpool és Magyarország kollekció ad további ötleteket. Egy ilyen döntetlen után a kötődés nem lesz kisebb; inkább a következő jó passzra, pontos lövésre és felszabadító gólra várunk még türelmetlenebbül.